Intézménymutató:
Romaniai Magyar Cserkeszszovetseg /RMCSSZ/
1990. május folyamán
A cserkészek is jelentkeztek lappal: Tábortűz (A Romániai Magyar Cserkészszövetség lapja, Csíkszereda), máj. 1. sz./ A Tábortűznek nem jelent meg több száma.
1990. szeptember 5.
Félévszázados szünet után újraalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/, központja Csíkszeredában van, adott ismertetőt létezésükről Kovács Nemere, az RMCSSZ alelnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1990. november 29.
A Romániai Magyar Cserkészszövetséget /RMCSSZ/ támadták a parlamentben, azért, hogy etnikum szerint szerveződik, ismertette helyzetüket Szakács B. László, a RMCSSZ ügyvezető bizottságának titkára. A bejegyzésüket 1990 februárja óta egyre elodázták. Jún. 25-én azután 88/1990-es számmal bejegyezték az RMCSSZ-t a Hargita megyei törvényszéken. Először azt firtatták, nem fasiszta szervezetről van szó, később azt, hogy netán militarista csoportosulás. Nov. 8-án törvényszéki idézést kapott a RMCSSZ: képviselője dec. 20-án jelenjen meg Bukarestben, a Legfelsőbb Törvényszéken. A vád: párt újraalakítása. /Bércei Tünde: Perben a cserkészmozgalom. = Majomsziget (Nagyvárad), nov. 29./
1991. március 28.
Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. június 18.
1990. májusában jelent meg a Tábortűz, a Romániai Cserkészszövetség szerény kivitelezésű, kétoldalas lapja. Második száma nem tudott önállóan napvilágot látni, a Háromszék biztosított két oldalt a Tábortűz 2. számához. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
1991. június 27.
A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta a Romániai Magyar Cserkészszövetség elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1991. augusztus 7.
Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1992. május 5.
1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./
1992. október 15.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség tevékenységét ismertette Kovács Nemere, a szövetség eddigi alelnöke. Mintegy négyezer cserkész, kétszáz cserkészvezető és több mint száz csapat alkotja a szövetséget. /Új Magyarország, okt. 15./
1993. november 4.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1993. november 5.
Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1994. április 19.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség a Világtanács tagjává is vált, egyenrangú félként a román szövetséggel. Jelenleg 78 cserkészcsapat működik 3300 taggal, de állandóan alakulnak újabbak, adott hírt magukról Schmidt Péter /Csíkszereda/ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. április 22.
Ápr. 22-én Kolozsváron megalakult a romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Alapító tagjai az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a MISZSZ, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Megfigyelőként részt vett a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége. Meghívottként az RMDSZ vezetői is megjelentek. A MIT a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma. Célja az érdekvédelem, az országos képviselet, valamint az intézményes jogok érvényesítése. A MIT kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. Első küldöttközgyűlésüket jún. 24-25-én tartják Székelyudvarhelyen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 518. sz./
1995. május 20.
Máj. 20-21-én ötéves fennállását ünnepelte a Romániai Magyar Cserkészszövetség Gyergyószárhegyen. Az ünnepségen 55 cserkész-csapat /38 helységből/ vett részt, ezer cserkésszel. A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, majd Gaál Sándor, a szövetség elnöke mondott beszédet. Kulturális program következett, majd sportvetélkedő és egy kiállítás megtekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1996. április 13.
Kis késéssel megjelent a Romániai Magyar Cserkészszövetség lapja, a Tábortűz márciusi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./
1996. június 6.
Máj. 24-26-a között rendezte meg a zilahi Sebes József cserkészcsapat Szejkén az első Ichtys-találkozót. Az Ichtys a Romániai Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkészeinek közössége. A találkozóra Szilágysomlyóról, Szilágycsehről, Szamosújvárról, Nagybányáról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Körtvélyfájáról, Szászrégenből és Székelyudvarhelyről érkeztek cserkészek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 20.
1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1996. augusztus 20.
1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2000. május 26.
Romániában tíz évvel ezelőtt alakult újjá a cserkészmozgalom azoknak a felnőtteknek a kezdeményezésére, akik gyerekként átélték a cserkészet varázsát. Gyergyószárhegyen május 27-én ünnepli a Romániai Magyar Cserkészszövetség fennállásának 10. évfordulóját. Nemrég a helyi, bolonyai templomban avatták fel a legújabb, 105-ös számú Szemlér Ferenc cserkészcsapatot. /Józsa Zsuzsanna: Légy résen! = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./
2000. október 4.
A 24. számú Dobri János cserkészcsapat tízéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron, a kerekdombi református templomban. Előadások hangzottak el Dobri János életéről, a Romániai Magyar Cserkészszövetségről és a csapat történetéről. A cserkészet jövője, a cserkészet szerepének tükrében címmel kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen Gaál Sándor RMCSSZ-elnök és Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök is megjelent. Okt. 2-án felavatták a Dobri János cserkészotthont. Jankó Zsolt, a csapat vezetője elmondta, hogy tervei közt szerepel néptánctanítás is. Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke elmondta, hogy a romániai magyar cserkészmozgalom 1990-ben alakult, és bár nem tagja a világszövetségnek, eredményes munkát végez, jelenleg 110 erdélyi magyar csapatot tart számon. A névadó Dobri János 1990 első napjaitól bábáskodott a szövetség születésénél. /Szováti Klári: Tízéves a Dobri János cserkészcsapat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2000. október 20.
Boga Ferenc tanár, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetője, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnöke elmondta, hogy a szatmári Dsida Jenő Cserkészcsapat 1992-ben alakult. A cserkészet vallási-erkölcsi alapon működő szervezet. Ma már száznál is több cserkészcsapat működik az országban. - Éveken keresztül pereskedtek a román állammal azért, hogy a magyar cserkészek legálisan működhessenek. A szövetségen belül még mindig nem akarják elfogadni azt, hogy vannak magyar cserkészek és magyarul folynak a foglalkozások. Uszító és támadó cikkek jelentek meg a román sajtóban: a cserkészegyenruha alapján azt állították, hogy katonai szervezetről van szó. /Fodor István: Beszélgetés Boga Ferenc tanárral, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetőjével, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2001. június 10.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./
2001. december 10.
Dec. 7-9-e között a szovátai Teleki Oktatási Központba összehívott RMDSZ és ifjúság 2002 elnevezésű konferencián Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) létrehozásáról döntöttek a megjelent ifjúsági szervezetek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletében jelen lévő Nagy Pál úgy vélte, az RMDSZ e lépéssel az ifjúság egységét bontja meg. A konferencián Markó Béla RMDSZ-elnök is jelen volt. A rendezvény résztvevői azt az Ifjúsági Keretprogramot vitatták meg, melyet Porcsalmi Bálint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója dolgozott ki, és az RMDSZ vezetése hagyott jóvá. A program a romániai magyar ifjúsági szervezetek és az RMDSZ viszonyát hivatott intézményes keretek közé foglalni. A MIÉRT évente legalább kétszer ülésezik, tagjai az országos ifjúsági szervezetek, illetve a területi ifjúsági egyeztető tanácsok, amelyek a helyi ifjúsági szerveződések egyeztető fórumai. Markó Béla szerint nincs szükség piramisszerűen szerveződő ifjúsági struktúrákra. Megállapította, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) zárt testületté vált. A magyar kormány ifjúsági tárcája által életre hívott Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi fiatalokat a Magyar Ifjúsági Tanács képviseli. A MIT azonban jó ideje megszakította kapcsolatait az RMDSZ-szel, és kilépett az SZKT-ból. A hétvégi tanácskozáson képviseltetett különböző ifjúsági egyesületek zöme valamilyen formában tagja a MIT-nek, és legtöbbjük abban a reményben tett eleget az RMDSZ meghívásának, hogy itt alkalom nyílik a MIT és a szövetség közötti nézeteltérések tisztázására. A MIT-et képviselő Nagy Pál úgy vélekedett, hogy a szovátai találkozó célja egy mondvacsinált országos ifjúsági szervezet létrehozása, amely a MIT egységét megbontva próbálja azt kiszorítani az ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatalból. A szovátai tanácskozáson jelen lévők - az Itthon, fiatalon mozgalom, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), az Állampolgár Menedzser Egylet, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és az Országos Magyar Diákszövetség küldöttei - végül operatív munkacsoportot jelöltek ki, amelynek feladata a MIÉRT működési szabályzatának előkészítése. /Megszervezik az ifjúságot. Új ifjúsági csúcsszervet hoz létre az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./
2002. február 28.
A Magyar Ifjúsági Tanács febr. 24-én Székelyudvarhelyen tartotta küldöttgyűlését, melyen a jelenlévő tagszervezetek (OMDSZ, MISZSZ, IKE, ODFIE, IFINET, RMCSSZ) elemezték az elmúlt időszak eseményeit, meghatározták a szervezet 2002-es cselekvési tervét és jóváhagyták költségvetését. A MIT elhatározta egy kolozsvári központi iroda működtetését. Megszavazták a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagfelvételi kérelmét. A Küldöttgyűlés emlékeztette az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, hogy szabályzatellenes az a tény, miszerint többszöri felszólításunkra sem foglalt állást a MIT beadványaival kapcsolatosan. A MIT elítéli Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, az Itthon fiatalon mozgalom jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt, olvasható a MIT közleményében. Válaszul az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) visszautasította a vádat, közölve, hogy az IFM semmiféle lépést nem tett a MIT nevének levédésére. /Ifjak harca? Közleményekben nincs hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2002. augusztus 27.
A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2002. október 27.
A Magyar Cserkészszövetség és az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya az idén is megrendezte a Kárpát-medencei országokban élő magyar fiatalok részére a Magyar Nemzeti Rovásírásversenyt, sorrendben immár a hatodikat.A versenynek idén is a budapesti Magyarok Háza nyújtott otthont, ahol Erdélyt és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a szatmárnémeti 44 sz. Dsida Jenő, a szamosújvári 51 sz. Czetz János és a zilahi 84 sz. Fábián Béla cserkészcsapat cserkészei képviseltek. Az erdélyi cserkészek kiválóan szerepeltek egyéniben is, a csapatok versenyében pedig a szamosújvári csapat immár másodjára nyerte el a vándorserleget. /Kasza Tamás sv.: Erdélyi cserkészek sikere. VI. Magyar Nemzeti Rovásírásverseny. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. december 13.
Akárcsak öt éve minden decemberben, idén is elhozzák a cserkészek Nagyváradra is a betlehemi lángot. Bécsből - cserkészek kíséretében - rendszerint egy-egy fogyatékos gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy az ottani örökmécsesből lángot vegyen. Lámpásba zárva hozzák aztán repülővel, autóval, vonattal, adják kézről-kézre a cserkészek. Váradra dec. 15-én, vasárnap délelőtt érkezik a betlehemi láng. Pontosabban nem lehet behatárolni az időt, hiszen az apró fényt hozó csapat, élén Gál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökével, Magyarországról érkezik, s nem tudni, hogy a jelzett időn belül mikor sikerül idejutniuk. A messziről érkező fényt fogadják, és szentestéig őrzik a Bazilikában, de a 94. számú I. Rákóczi György Cserkészcsapat is készülnek a fogadására. A betlehemi láng hozói rövid pihenő után folytatják útjukat az ország belseje felé, az itt hagyott szeretetfényt azonban a váradi cserkészek elviszik templomokba, iskolákba, különböző egyesületekhez és magányos emberekhez, s bárkihez, aki a betlehemi fényt szeretné otthonában tudni. /T. Szabó Edit: Érkezik a betlehemi láng. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 13./
2003. február 19.
Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./
